Komondor standard
53 sz. FCI. KOMONDOR STANDARD
A Hungária Komondor Klub által kiadott , hivatalos magyarázat. 2005. május 15. Szilvásvárad
Készítette: Udvardiné Lukács Ilona (a Klub elnöke, Tenyésztési Tanács tagja),
Erdélyi Károly (Tenyésztési Tanács elnöke),
Korózs Gábor (Tenyésztési Tanács tagja),
Oláh László (Tenyésztési Tanács tagja)
Puskás Ferenc (Tenyésztési Tanács tagja)
Feketével a standard eredeti szövege, sárgával a magyarázat.
SZÁRMAZÁS: Magyarország
FELHASZNÁLÁS: Pásztorkutya
FCI-BESOROLÁS:
I. fajtacsoport: őrző és terelőkutyák (a svájci havasi kutyák kivételével)
1. szekció Juhászkutyák. Munkavizsga nélkül.
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutyafajta. ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:
Nagytestű és erős felépítésű. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt. Természeténél fogva nem kedveskedő. robusztus testét mindenütt nemezesedésre hajlamos, gubancos, dús, hosszú szőrzet fedi. Törzse és végtagjai oldalról nézve a négyzettől csak kis mértékben eltérő, fekvő téglalapformát mutatnak. Feje a hát síkja fölé emelkedő, dús szőrzetű. A farka lelógó, vége csaknem a vízszinteshez hajló. Szőrzete csontfehér színű.
Komoly, visszahúzódó viselkedése és nagy teste méltóságot ébreszt. A komondor arányos és homogén, a heterogén összbenyomás súlyos hiba. Súlyos hiba továbbá az izomszegény laza szervezet, könnyű vékony csontozat, előtérbe helyezendő az erős, masszív, szilárd, erőteljes robusztus felépítés. Ez nem tévesztendő össze a marmagasság szélsőségeivel (egy 70 cm-es lehet erőteljesebb, mint egy 80 cm-es).
FONTOS TESTMÉRETEK:
A törzshossz kis mértékben meghaladja a marmagasságot.
A mellkasmélység kb. a marmagasság fele.
A fang kissé rövidebb, mint a fejhossz fele.
A komondor fő arányai,(ahol a marmagasság a 100 %):
VISELKEDÉS ÉS JELLEM:
A gazdasági haszonállatok, a vagyontárgyak, a ház őrzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat. Hang nélkül, vakmerően támad. Az általa védett területet a sajátjának tekinti, arra idegen élőlényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetű. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenőrizni tudja. Éjjel éberen figyelve őrködik.
Környezetéből kimozdítva megváltozik viselkedése, visszahúzódóvá válik. ősi természetéből adódóan az idegenekkel bizalmatlan. Alapvetően nyugodt természetű, kiegyensúlyozott fajta, ember, család és gyermek centrikus. A rábízott értékeket, gazdáját, annak vagyontárgyait, területét, a család tagjait élete árán is megvédi. Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. századhoz. Lakóházak védelmére, városi udvarok őrzésé kiválóan alkalmas.
FEJ:
Feje széles, a testtel arányos. A dús, ernyőszerű szőrzet sem teszi aránytalanná.
A komondor legtetszetősebb testrésze. Súlyos hiba a durva, vagy kicsi fej, az elhegyesedő, megnyúlt arcorri rész és súlyos hiba az ernyőszerű fejszőrzet hiánya. A fej csontozata határozott áttapintás után véleményezhető.
AGYKOPONYA:
Koponya: Domború. Szemboltívek jól fejlettek.
Stop: Jól érzékelhető, de nem túl meredek.
ARCKOPONYA:
az agykoponyánál valamivel rövidebb.
Orrtükör: Derékszögben metszett és fekete.
Az orr az arcorri szélességhez viszonyítva elég széles, az orrnyílás tág. A palaszürke orrtükör és a fekete a kívánatos. Ma már igen ritkán fordul elő a barna szín. A sérült, ledörzsölt bőrt természetesen nem tekintjük hibának a tenyészminősítéskor, kiállításon esztétikailag igen. A pigment bírálatakor nem szabad megragadni az orrpigmentnél, más bőrfelületeket is figyelembe kell venni. A váltóorr tenyésztésnél nem kizáró ok ha más komoly pigmenthiányossággal nem párosul. Kiállításon győztes cím odaítélésénél komoly esztétikai hiányosságnak számít.
Fang: Nem hegyesedik el. Az orrnyereg egyenes.
Az arányok vizsgálatánál figyelni kell arra, hogy a komondor feje nem úgynevezett mackós fej, bár ez a fejtípus tetszetős, de kifejezetten hiba a fajtánál.
Ajkak: Mélyen pigmentáltak. Feszesen simulnak a fogsorhoz; a szájzugok cafrangosak.
Amennyiben az ajkak nem feszesek, lógnak, súlyos hibának számítanak.
Állkapocs/fogak: Nagyon gazdagon izmolt, erős és nagy állkapocs, szabályos, a fogképletnek megfelelő teljes fogazat, ollós harapás.
A felső állcsont és alsó állkapocs erőteljes, egyforma nagyságú. A foghiány nem megengedett. Előfordul az állományban a harapófogó-szerű záródás, másnéven tétre-harapás, ami súlyos hiba. Ezalól kivételt képez, ha idős állatról van szó, s az egyébként szabályos záródás kopás következtében nem ollós harapást mutat. őseink kutyáitól örökölve a fajta hordozza az alsó fogsorbeli rendezetlenséget. E rendezetlenség mértéke addig a szintig engedélyezett (úgy tenyésztésben mint kiállításon), míg az alsó fogsorból az I1-esek, és csakis az I1-esek tétre harapnak. Ez az állapot körülbelül 3 éves kor után megváltozhat abba az irányba, hogy a két I1-es kis mértékben a felső fogsor elé ér. Még elfogadható, ha nem haladja meg a 2- 3 mm-t.
Pofa: Széles és középhosszú.
Szemek: Egyenes vágásúak, sötétbarna színűek. A mélyen pigmentált szemhéjszélek, feszesen simulnak a szemgolyóra.
A kívánatos a sötétbarna, ám gyakori a középbarna, a kívántnál világosabb szemszín. A világos és sárga szemek nem megengedettek. A szemhéjszélek feketék, vagy palaszürke színűek. Hiba a laza szemhéjszél, nagyon komoly a tenyésztésből kizárandó hiba a kifelé forduló szemhéjszél ectropium és a befelé forduló szemhéjszél az entropium, mely a tapasztalatok alapján stabilan öröklődik. A szemhéjszélek sem kifelé sem befelé nem fordulhatnak, azoknak feszesen kell simulniuk a szemgolyóra. Az ectropium a fajtára nem jellemző, az entropium sajnos előfordul. Ezt a rendellenességet műtéttel lehet javítani, amely a kutya érdekében súlyos esetekben elengedhetetlen. Az ilyen egyedek tenyésztésbe vonása (annak ellenére, hogy műtét után nehezen észrevehető,) mindenképpen az állomány rovására történik.
Fülek: A domború fejtetőhöz középmagasan tűzöttek, egyenesen és határozottan lefelé irányulóak, V vagy U alakúak. Sem figyelő, sem támadó helyzetben nem emeli felfelé.
A fülek a fej oldalához simulnak. A szőrrel gazdagon borított fejen úgy kell, hogy tűnjön, mintha egyáltalán nem is volna füle a komondornak. Soha nem emeli meg, nem mozgatja, sem, figyeléskor, sem nyugalmi állapotban. A fülek hosszúságát akkor tartjuk megfelelőnek, ha a szemek alatt a stopvonalon összeérnek.
TEST:
Nyak: Igen jól izmolt. A vízszintessel 35 fokos szöget alkot. Nyugalmi helyzetben és közömbös viselkedés esetén csaknem a hátvonal folytatásában tartja. Inkább rövid, mint középhosszú. Sem lebernyeg, sem szőrnyakörv nem található rajta.
A testhez viszonyítva a nyak középhosszú. Erőteljes és nagyon izmolt. A törzstől mérsékelt ívben hajlik előre. A fej mögött szőrnyakörv, a nyak alsó részén lebernyeg nem lehet.
Felső vonal: A felső vonalat alkotó testrészek szélesek és gazdagon izmoltak.
Mar: Elég hosszú, elől magasabb.
A törzs felső vonalának kezdetén kifejezett hosszú és széles mar található, emiatt a hát rövid. A süppedt mar, laza vállak, súlyos hiba.
Hát: Rövid.
Egyenes, széles, izmos, átmenet nélkül kapcsolódik az ágyékhoz. A nyerges hát, a pontyhát súlyos hiba.
Ágyék: Középhosszú.
Gazdagon izmolt és széles. Ez elengedhetetlen feltétele a küzdőképességnek és a könnyed energikus mozgásnak, ami fajta meghatározó tulajdonság a nagy területek őrzéséhez szükséges mozgáshoz.
Far: Széles, középhosszú, enyhén csapott.
A far izomzata tömeges. Szukáknál a szülőút szélessége miatt igen fontos a széles far, kanoknál pedig, a tömegesebb szervezet miatt megkövetelendő. A kissé túlnőtt far fiatal egyedeknél megengedett, felnőtt komondoroknál hiba.
Mellkas: Közepesen mély, széles, hosszú. Erősen izmolt.
Jól dongázott. A szügy mély és széles, szintén erősen izmolt. Az üres szívtájék, szűk mellkas súlyos hiba. Történelmi fajta leírások többször említik, a komondort szemből vizsgálva teste egy hordó képét formálja.
Has: Kissé felhúzott.
A testhez viszonyítva elég terjedelmes. Nem ereszkedik a mellkas vonala alá.
FAROK:
Alacsonyan tűzött, határozottan lógó, vége a vízszinteshez közelítő enyhe görbületet mutat. Izgalmi állapotban legfeljebb a hátvonal magasságáig emeli. Kívánatos a csánkig érő farok.
Kívánatos a csánkig érő farok, ami akár 1-2 cm-rel túlérhet. A csánk fölött 2-3 cm-nél rövidebb farok kizáró hiba. A komondor faroktartás bírálatánál a farok emelése addig a szintig engedélyezett, míg teljes terjedelmével hátvonala fölé nem emeli. E hátvonal feletti faroktartás akár kunkorodva vagy zászlósan áll nem kívánatos, esztétikailag elrontja a kutya összképét. Nem kívánatos az az állapot sem ha a komondor lába közé húzza a farkát. A faroktartás elbírálásánál szintén nem kívánatos az élettelennek tűnő, mozdulatlan faroktartás.
VÉGTAGOK:
ELÜLSŐ RÉSZ:
A végtagok értékelését a gubancos szőrzet nagymértékben akadályozza. Az elülső végtagok oszlopszerűek, párhuzamosak, elölről és oldalról nézve függőlegesek. A szügy széles, ami széles, vastag és szabadon mozgó végtagokat eredményez. A végtagok szorosan fűződnek a testhez. A csontozat erős és tömeges. Az izületek terjedelmesek.
A laza váll, a törzstől elálló könyök, és a süppedt mar a szervezeti lazaságot tükrözi, ez lehet genetikai eredetű, ám nagymértékben hozzájárulhat a mozgáshiány is. Ezek a hibák az elülső végtagok bírálatakor igen szembetűnők. A kis mellkasú egyedeknél a szív, a tüdő és a nagyerek működése nem megfelelő. A szűk lábállás a komondornál súlyos hiba. A keskeny alátámasztás a komondornál, mint robusztus fajtánál csökkenti a stabilitást. Súlyos hiba a vékony csontozat, francia állás, X-, O láb, kifelé, befelé forduló, puha, laza mancsok.
Vállak: A lapocka kissé meredek.
Az elülső végtagok a vállízülettől indulva merőlegesen haladnak lefelé. Az izomszegény laza vállak súlyos hiba.
Mancsok: Nagyok, zártak, szorosan egymás mellett elhelyezkedő lábujjakkal. A talppárnák palaszürkék, teltek és rugalmasak. A karmok szürkék.
A puha és a túl meredek csüd túl terjedelmes mancsokat eredményez, ezért azok lazák lesznek. Az elülső mancsok gömbölyűek. Kívánatos a minél sötétebb tónusú talppárna.
HÁTULSÓ RÉSZ:
A hátulsó végtagok állása viszonylag meredek szögellésekkel támasztja alá a törzset. A középhosszú far folytatásában széles és erősen izmolt végtagok kívánatosak.
Súlyos hiba a vékony csontozat, tehén vagy gacsos állás, hordó állás, kardállás. A puha laza, kifelé vagy befelé forduló mancsok, mind állásban mind mozgásban egyaránt nem kívánatosak.
Comb: Erőteljesen izmolt, terjedelmes.
Mancsok: A hátulsó mancsok hosszabbak az elülsőknél. A fattyúkarmok eltávolítandók.
MOZGÁS:
Könnyed és kimért. Lépése nyújtott, térölelő.
A hatalmas test ellenére a komondor mozgása harmonikus, könnyed. A mozgásban megjelenő hibákat súlyosnak kell tekinteni.
BŐR:
Sok festékanyagot tartalmaz, palaszürke színű. Előnyös, ha a fogíny és a szájpadlás is sötéten pigmentált. A csökkent pigmentű és rózsaszín bőrű egyedek nem kívánatosak.
A szabad bőrfelületek pigmentálságát együtt kell vizsgálni. Gyakran előfordul az orron kopott orrpigment, nem hiba, mint ahogy a váltóorr sem, ha az ajakszélek, szemhéjszélek megfelelően pigmentáltak. A szabad bőrfelületek általános pigmenthiánya, a rózsaszín szemhéjszélek súlyos hiba.
SZŐRZET:
SZŐR:
Az egész testet hosszú szőr fedi. Szőrzete durvább felszőrből és finomabb pehelyszálakból áll. A felszőr és a pehelyszál aránya szabja meg a bunda jellegét. A gubancos, nemezesedésre hajlamos szőrzet alapkövetelmény. Akad azonban egyenletesen sűrű, hullámos lefutású, zsinóros jellegű szőrzet is. Ennek apróbb tincsei kevésbé, vagy egyáltalán nem nemezesednek. A szőrzet a faron, az ágyékon, a comb hátulsó oldalán a leghosszabb (legalább 20-27 cm), középhosszú a háton, a mellkas oldalán, a lapocka tájékán (legalább 15-22 m), ennél rövidebb a pofákon, a szemboltíveken, a fejtetőn, a füleken, a nyakon és a végtagokon (10-18 cm) legrövidebb az ajkakon és alul a végtagokon (9-11 cm). A kifésült és a teljesen gondozatlan szőr egyaránt nem kívánatos.
A szőrköntös vizsgálatakor nem csak a szőr hosszúságát, hanem elsősorban a minőségét kell figyelembe venni. Megengedett az életkorból, vagy kölykezést követően az úgynevezett tépett szőrzet, abban az esetben, ha az egyértelműen látszik, hogy egyébként a kutya megfelelő szőrminőséggel rendelkezett. Az aljszőrzet mennyisége és minősége igen fontos. A jellegzetes komondorszőrzettől való mindennemű eltérés súlyos hiba. Kiállításon az egyöntetű homogén szőrköntös jelenti a komondor ideális megjelenését.
SZÍN:
Csontfehér.
A fehér árnyalataitól való minden eltérés súlyos hiba. Fajtából kizáró ok!
NAGYSÁG ÉS SÚLY:
Marmagasság:
Kanok: legalább 70 cm.
Szukák: legalább 65 cm.
Testsúly:
Kanok: 50-60 kg.
Szukák: 40-50 kg.
Fontos, hogy a komondor, mint nagytestű pásztorkutya méreteit megőrizzük. Nem szabad törekedni a marmagasság ésszerűtlen növelésére, mert az általában a homogenitás széteséséhez vezet.
A fajta kevés típushibát mutat, nagymértékben egyöntetű, mivel kezdettől fogva azonos tenyésztési céllal tenyésztették.
HIBÁK:
Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, a hiba minősítésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.
- Hiányos pigmentáltság az orrtükrön, a szemhéjon és a szemhéjszélen.
- Laza szemhéjszélek.
- Kunkorodó farok
KIZÁRÓ HIBÁK:
- Erőtlen izomszegény testfelépítés.
- Előreharapás, hátraharapás, keresztharapás.
- Entropium, ectropium.
- Felálló, könnyű fül.
- Rövid farok (3 cm-rel a csánk fölött).
- Nehéz végtagok és mozgás hibák
- Színes szőrzet tarkázottság
- A standard-ben rögzített mérettől való eltérés.
Megjegyzés:
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, normálisan kifejlődött, tapintható herékkel kell rendelkezniük.